Boldogság, gyere haza!
Ha megkérdezünk tíz embert, hogy mit szeretne az életben elérni, a felszínes válaszokon túl szinte mindenki oda lyukad ki, hogy boldog szeretne lenni. Ha megkérdezünk
Még mielőtt bárki politikára gondolna, az alábbiakban az agyi működésünkről lesz szó. Mindannyian többet használjuk agyunk egyik részét, mint a másikat. Semmi komoly, kivéve, hogy figyelmen kívül hagyva „preferenciánkat”, megfosztjuk magunkat a saját személyünkkel kapcsolatos fontos információktól.
A bal agy fénykora
Csak hogy tisztázzuk: nem két agyunk van, hanem egy, két féltekéből álló, amelyek folyamatosan kommunikálnak egymással, és mindkettő számunkra nélkülözhetetlen.
Mégis, ahogy az egyik kezünket könnyebben használjuk, mint a másikat, e féltekék egyikét vagy másikát is spontánabbul használjuk. Túlnyomó többségünk számára ez a baloldal. Már csak azért is, mert a bal agyfélteke az egyik legalapvetőbb emberi sajátosságunk, a nyelv székhelye, amint azt a francia Paul Broca, az egyik első neurológus bizonyította az 1860 -as években. Felfedezése után hamarosan arra a következtetésre jutottunk, hogy ez a rész a logika, az érvelés, az intelligencia helye. Röviden az a rész, ami elválaszt bennünket az állattól, míg az ellenkezője, a másodlagos – majdhogynem haszontalan – az ösztönök, az érzelmek és más megérzések székhelye volt.
A bal agyfélteke a későbbiekben a fénykorát élte. Több mint egy évszázadig tartott, míg Roger W. Sperry, amerikai neurofiziológus 1981 – ben elnyerte az orvosi Nobel – díjat, mert bebizonyította, hogy a két agy ugyanolyan intelligens, egyik sem fontosabb és „magasabb rendű”, mint a másik, csak az értelmezésük volt más.
A jobb agy nehézkes „felemelkedése”
Bal agyféltekénkkel szekvenciálisan, elemzően, pontról pontra okoskodunk. A jobb viszont globálisan látja a dolgokat, holisztikusan kezeli az információkat. Egy nagyon egyszerű példa: lakás,- házvásárlásnál meg lehet vizsgálni a földet, a falakat, vagy érezni az egésznek a hangulatát. Nem véletlenül kezdjük gyakran a hangulattal. Párválasztásnál is nagyban befolyásol az észérvek mellett vagy azokkal szemben a belső érzés, hogy hogyan érzi magát az ember a másikkal, úgy en-block.
Valójában a jobb agyfélteke irányítja – a globális rálátással, megközelítéssel – az újdonságokat és általában a tanulást. Ezért minden új információ a jobb agyféltekén halad át, a bal oldalt pedig a tudásunk pontosabb és szisztematikusabb tárolására és rendszerezésére használjuk
Egyes szakértők úgy tartják, hogy a jövő „a jobb agyé” (Daniel Pink, 2007). A lineáris és racionális gondolkodás jól működik egy bizonyos világban, melyekkel megtervezhetjük a jövőnket, de egy olyan bizonytalan, összetett és mozgó világban, mint a miénk, vége. Ez a nagy különbség, és a kérdés az, hogy merünk-e nyitni az újdonságokra, a képzelet irányába, afelé hogy túllépjünk megszokott képességeink keretein, mielőtt visszatérnénk oda, hogy ésszerűen alkalmazzuk az új ötleteket – a bal agyféltekénknek köszönhetően.
Ha úgy is tűnik, hogy a „két” agyunkat a tudomány végre felismeri különbségeikben és kölcsönös függőségükben, akkor ez még mindig messze nem így van a társadalomban, amely továbbra is a bal agyféltekét részesíti előnyben. Iskolai tanterveink ezt bizonyítják azzal, hogy a tudás analitikus és logikus használatára vannak kitalálva és megtervezve, sokkal kevésbé – vagy egyáltalán nem – holisztikus, globális vagy kreatív módozatra. De az agyi preferenciánk elsősorban az oktatástól, az edukációtól függ.
Ha mondjuk az Egyesült Államokban az iskolák kezdenek is a jobb agyfélteke működéshez igazított programokat kínálni, akkor minálunk még meglehetősen messze vagyunk ettől: az emberek többsége ráadásul figyelmen kívül hagyja ezt az agyfélteke – megkülönböztetést, és ezért nem gondol arra, hogy ennek tulajdonítsa a mindennapi nehézségeit. Ugyanakkor rendszeresen lehet látni és találni olyan fiatalokat, gyerekeket, (és felnőtteket is) akik találékonyak, kreatívak, intelligensek, de a megszokott, logikus, keretezett – bal agyféltekés – rendszerből nagyon kilógnak.
Marad a kérdés: mi van, ha a szellemi, intellektuális környezethez való alkalmazkodás kis – vagy nagy – nehézségei a jobb agyfélteke korán elkezdett – vagy idő előtti – működéséből fakadnak?
„Lélekre hangolva"
Ha megkérdezünk tíz embert, hogy mit szeretne az életben elérni, a felszínes válaszokon túl szinte mindenki oda lyukad ki, hogy boldog szeretne lenni. Ha megkérdezünk
Mindannyian érzelmi lények vagyunk, ez van: a félelem, az öröm, a bánat, a harag, és más érzések számtalan árnyalata végigkíséri életünket. Tulajdonképpen ez a mérhetetlenül
Még mielőtt bárki politikára gondolna, az alábbiakban az agyi működésünkről lesz szó. Mindannyian többet használjuk agyunk egyik részét, mint a másikat. Semmi komoly, kivéve, hogy
Milyen a jó döntés? Amit nem bánunk meg? Az, amelyiken sokáig elmélkedünk, hosszú ideig érleljük? Vagy az, amelyet egy adott pillanat vagy helyzet hevében hozunk
A kielégítő szexuális élet nem egy utópia. De az, hogy mindezt elérhetjük erőfeszítés, gondolkodás vagy ítélőképesség nélkül, az enyhén szólva is illuzórikus.
Ez a „DE” a mai kor egzisztenciális panasza. Ez a táptalaja sok a beszélgetésnek, ez vezet nagyon sokszor a pszi szakemberhez (is). Krónikusan elégedetlenek vagyunk?
H — P: 8 — 16 óra között